>
    Politika, közélet

    Politika, közélet (3)

    A New Yorkban, a Magyar Református Templom dísztermében június 3-án megrendezett cigány találkozón bár a valódi cigány-pecsenye volt a sztár, de a résztvevők komoly, a cigány társadalmat érintő kérdésekről cseréltek eszmét. Tudósítónk jelenti.

    Az IRU, az International Romani Union USA tagozatának vezetője, Balogh Sándor által megszervezett New York-i cigány találkozó hivatalos és egyben közös nyelve természetesen az angol volt, ugyanis a résztvevők közül többen nem beszélik már a roma nyelvet.

    A jelenlevők közül többen elmondták, hogy Magyarországon, avagy Romániában – Erdélyben – születtek, de volt köztük olyan, aki már az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, ott nőtt fel, ott járt iskolába.

    Dionisie Kallo, az egyik résztvevő, tudósítónknak elmondta, hogy természetesen az Ő anyanyelve már az angol. A tanácskozáson Dionisie Kallo hozzászólásában hangsúlyozta, hogy bár tudja és büszkén vallja, hogy szülei révén cigány származású, de magát már amerikainak tartja. Az USA-ban járt iskolába, itt szerezte diplomáját, s jelenleg tanárként dolgozik az egyik amerikai egyetemen és egy középiskolában. Számára mégis fontos a cigány kultúra. Ezért hajlandó és szeretne is tenni valamit. Ezért szívesen csatlakozik az Internationale Romani Union (IRU) USA szervezetéhez, mert úgy tartja, hogy szükség van arra, hogy a cigány kultúrát a következő generációk, akár az övé, s majdan az ő gyermekei generációja is ismerje, s magáénak vallhassa.

    Ezt erősítette meg Balogh Sándor is, aki az IRU amerikai szervezetének a vezetője.

    A breuerpress kérdésére lelkesen válaszolta, hogy “Cigány vagyok, s büszke arra, hogy amerikai cigány vagyok, aki Magyarországon született. Az anyanyelvem magyar, de megtanultam angolul, hogy az új hazámban élni, dolgozni tudjak. Megtanultam az amerikai gondolkodásmódot is, ahhoz, hogy itt New Yorkban boldogulhassak. Azt gondolom, hogy nemcsak az én példám, de másoké is, akik hozzám hasonlóak, azt bizonyítják, hogy bárhol is éljünk a világon mi nem tagadhatjuk le, hogy cigányok vagyunk. Azonban úgy kell élnünk, ahogyan azt új hazánk törvényei diktálják, de kultúránkat , a cigány kultúrát kötelességünk megőrizni.”

    Tudósítónk arról érdeklődött Balogh Sándornál, hogy ismert-e az a szám, hogy mennyi roma élhet az Egyesült Államokban. Erre Balogh Sándor lelkesen válaszolt, hiszen megjegyezte, hogy ez a terület számára a legfontosabb.

    Szerinte: “Az Egyesült Államokban számos különböző roma csoport létezik. Talán a legnagyobb közösség az oláh cigányok közössége. Külön csoport a “Romanichals”-nak nevezett csoport, illetve a közép-európai, zömében „magyar és szlovák cigányok csoportja. Van egy másik csoport, ide tartoznak az elmúlt 10-15 évben érkezett romák, akik különböző európai országokból származnak. Érdekes, hogy ezek vagy egyáltalában nem ismerik a roma nyelvet, vagy eltérő dialektikusokat beszélnek. Fontos jellemzőjük, hogy angolul nem igazán tudnak. Ide tartoznak a “romungrók”, azaz magyar cigányok. Legtöbbjük New Yorkban és Chicagóban telepedett le.

    Érdekes módon a roma népességet itt Amerikában “rejtett Amerikaiaknak” is szokták nevezni. Ian Hancoc professzor – a roma társadalom egyik legjobb ismerője – szerint ennek az az oka, hogy az Egyesült Államokban számtalan kisebbség él, így egy roma, ha nem akarja bevallani valódi származását, nyugodtan mondhatja magáról, akár hogy indián, vagy akár azt is, hogy dél-európai. Hancock szerint Amerikában gyakran észre sem veszik a különbséget.”

    Valószínű ez lehet az alapvető oka, hogy a ma tanácskozáson jelenlévők két dologban úgy értettek egyet, hogy senki sem vitatta a mai tanácskozás zárszavában elhangzottakat. E szerint az elsődleges cél az IRU amerikai tagozata számára, hogy támogassa a roma kultúra megőrzését és oktatás megszervezését.

    Balogh Sándor, az IRU amerikai tagozatának vezetője, akit ez év áprilisában az IRU Roma Parlament tagjai sorába beválasztottak, a tanácskozáson hivatalosan bejelentette, hogy az IRU amerikai tagozata az elmúlt héten beadta az IRU kérelmét az Egyesült Nemzetek u.n. “Consultative Status” megszerzése érdekében. Ez a státusz teszi lehetővé, hogy az IRU, mint roma szervezet képviselhesse a világszervezetben a nemzetközi roma társadalom érdekeit.

    A New York-i cigány tanácskozás résztvevői a maguk számára megfogalmazott elsődleges feladatként a roma kultúra megismertetésének megszervezését fogadták el.

     

     

    Május 25-éig lehet pályázni a gazdaság egyik legrangosabb kitüntetésére, az Érték és Minőség Nagydíjra. Idén először, 47 főkategóriában hirdettek meg nemzetközi bevezetésre is alkalmas minőség tanúsító védjegy elnyerésére pályázatot, a védjegytörvény szabályaira építve és az ember, értékek iránti természetes vágyára alapozva - tudatta Kiss Károlyné Ildikó az Érték és Minőség Nagydíj Kiírói Tanácsa nevében. A tanúsított minőség jelképét az Alkotók Ünnepén, az Országház felsőházi termében adják át szeptember 11-én.

    Még tizenegy napig készülhetnek a gazdaság legkiválóbb szereplői a minőség megmérettetésére. 47 főkategóriában lehet pályázni az egész Kárpát-medencéből az Érték és Minőség Nagydíjra mindazon vállalkozásoknak, akik tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt, és kiemelten fontosnak tartják az egyetemlegesen magas minőségű termékek előállítását, illetve szolgáltatások nyújtását.  A konzultációs szakaszban eddig több mint 100 magyarországi és a határon túli érdeklődővel zajlottak az egyeztetések a pályázati főcsoportok széles spektrumán. A pályázat szakértő zsűrije a hét régióban tett látogatása során úgy tapasztalta, hogy a hosszú távon gondolkodó gazdaságok kiemelkedő lehetőségként tekintenek a minőségtanúsító védjegy megszerzésére, amely akár a nemzetközi törekvéseiket is segíteni tudja.

    Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat nemzetközi megjelenésének nagyon fontos része a határainkon túli együttműködés. Éppen ezért a Kiírók között egy határainkon túl működő szervezet is aktív segítséget nyújt, hogy a Kárpát-medencében legaktívabban működő vállalkozások is sikeresen kapcsolódjanak be a pályázati rendszer munkájába.

    Az Érték és Minőség Nagydíj pályázat kitüntetéseit az Alkotók Ünnepén, szeptember 11-én, az Országház felsőházi termében adják majd át.

    Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati Titkárság ügyvezető igazgatója így fogalmazott: Nemzetpolitikánk nagy hangsúlyt fektet a teljes magyarság, a 15 millió magyar gazdasági jólétére. Így nekünk Kiíróknak is az volt a célunk, hogy ezen védjegypályázaton részvételt biztosítva egyenlő esélyt teremtsünk nemcsak Magyarország határain belül, hanem kívül működő gazdasági szervezetek számára is, hogy azok bizonyíthassák szakmai tudásuk és kreativitásuk  magas színvonalát. A személyes tanácsadások során bebizonyosodott, hogy a határainkon túl élő magyarság megmaradása és gyarapodása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a megfelelő színvonalú termékek és szolgáltatások az anyaországban és a nemzetközi színtéren is piacra találjanak. Külön öröm számunkra, hogy a legnagyobb magyar lélekszámú Erdélyben működő vállalkozások széles és változatos körben érdeklődnek a védjegy iránt” – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

    Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor hangsúlyozta:Az RMDSZ számára kiemelten fontos a romániai magyar közösség szülőföldön való boldogulása és gazdasági megerősítése, ezért támogatójaként azt a célt tűzte ki, hogy segíti az Érték és Minőség Nagydíj pályázat kiíróit és lebonyolítóit abban, hogy minél több erdélyi vállalkozó megismerhesse ezt a lehetőséget és éljen a pályázat adta előnyökkel. Számos vállalkozói konzultációt követően úgy véljük, hogy nagy az érdeklődés a tanúsító védjegy irányt.”

    Az Érték és Minőség Nagydíj pályázatot 2018-ban első alkalommal írta ki és valósította meg a DIAMOND Szervezőiroda Bt. (a védjegyalapítók megbízásából a pályázat szervezési és lebonyolítási teendőit koordináló és végző szervezet), a Hajnal Húskombinát Kft., a KÖMI Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft., valamint az erdélyi, mezőcsávási székhelyű SSM & SIU Kft.

    Az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszer fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.  A pályázati rendszer kiemelt támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, külhoni támogatója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A pályázathoz és a Kiírók Tanácsa munkájához szakmai segítséget nyújt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

    A nemzetközileg is bevezethető Érték és Minőség Nagydíj új védjegy a kiváló minőségű áruk és szolgáltatások színterén, lehetőséget ad a gazdaság azon szereplőinek kitüntetésére, akik a mindennapi kiemelkedő munkájukért szomjazzák az elismerést. Pályázni lehet az egész Kárpát medencéből, érintve a gazdaság szinte teljes területét, többek között a vendéglátást, az építő-, a bútor-, a mezőgazdasági és élelmiszeripart, a szabadidős és kulturális tevékenységeket, rendezvényeket, az oktatást, az orvostechnikai és kozmetikai szegmenset, vagy akár a ruházati és sporttermékek gyártását is. De lehetőséget kapnak helyi közösségek is tevékenységeik megmérettetésére.

    Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatra jelentkezhet 2018. május 25-ig minden természetes és jogi személy, jogi személyiség, egyéni vállalkozó vagy alkotóközösség. Egy pályázó több pályázattal is szerepelhet, és több pályázó is benyújthat közös pályázatot. Egy pályázatban egy termék, vagy egy termékcsalád szerepelhet. Egy termékcsalád maximum 10 termékből állhat.

    A Kiírók Tanácsa döntése alapján a legkiemelkedőbbnek ítélt pályázatok elnyerik az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet. A díjat - magyar és angol nyelvű Kitüntető Oklevél tanúsítja, jelképe az Érték és Minőség Nagydíj emblémájával díszített, a Hollóházi Porcelángyár Kft. alkotógárdája által készített egyedi iparművészeti trófea. A rendszer keretében a Pályázat Kiírói Tanácsa, a pályázat kiírói és a kiírókon kívül különböző cégek, intézmények, szervezetek is felajánlanak különdíjakat. Különdíjat csak a tárgyévben nagydíjat elnyert pályázatok és pályázók kaphatnak, kivétel az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Életmű Díja, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kárpát Hazáért Nívódíja, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kárpát Hazáért Életmű Díja, valamint az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációs Nívódíja.

    További információ: http://www.emin.hu

     

    A Bizottság a mai napon intézkedéseket javasol az online félretájékoztatás kezelésére. Ezek között szerepel egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódex az online félretájékoztatásról, egy tényellenőrzőkből álló független hálózat támogatása és egy sor olyan fellépés, amely a minőségi újságírás és a médiaműveltség előmozdítása felé mutat.

    A Facebookról és a Cambridge Analyticáról a közelmúltban napvilágra került információk jól mutatják, hogy hogyan lehet személyes adatokkal visszaélni választások kapcsán, és arra figyelmeztetnek, hogy ideje többet tenni a demokratikus folyamatok biztosítása érdekében. Az Európai Bizottság a mai napon az európai értékek védelme és mindannyiunk biztonságának garantálása érdekében lépéseket tesz a félretájékoztatás visszaszorítására.

    Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „A félretájékoztatás politikai befolyásolásra való felhasználása nem új keletű. Az új technológiák – különösen a digitális technológiák – az online környezet révén egyre szélesebb körben képesek aláásni a demokráciát és befolyásolni a társadalmat. Mivel az online tartalmakba vetett bizalom leépítése gyors, felépítése ugyanakkor lassú folyamat, az ágazatnak velünk együtt kell megoldást találnia e problémára. Az online platformok fontos szerepet játszanak a demokráciánkat aláásni szándékozó egyének vagy országok által szervezett félretájékoztatási kampányokkal szembeni küzdelemben.”

    Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Minden olyan szereplőt, különösképpen a platformokat és közösségi hálózatokat, akiknek egyértelmű felelőssége van e téren, felkérünk arra, hogy döntéseiket a közös európai megközelítést célzó cselekvési tervben megfogalmazottakra építve járuljanak hozzá ahhoz, hogy a polgárok kellőképpen fel legyenek vértezve a félretájékoztatással szemben. Az elért eredményeket szorosan nyomon fogjuk követni, és amennyiben azok nem bizonyulnak kielégítőnek, decemberig további intézkedésjavaslatokat terjeszthetünk elő, többek között a szabályozás téren.”

    Sir Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos hozzátette: „Az online álhírek és félretájékoztatás mint új fegyvernem, komoly fenyegetést jelent társadalmaink biztonsága szempontjából. A megbízható csatornák zavaros és megosztó tartalmakkal való felforgatása világos válaszlépést követel, amelynek az átláthatóságon, a nyomonkövethetőségen és az elszámoltathatóságon kell alapulnia. Az internetes platformoknak alapvető szerepük van abban, hogy fellépjenek az infrastruktúrájukkal való rossz szándékú visszaélésekkel szemben, valamint abban, hogy a társadalom számára biztonságos felhasználói felületet teremtsenek.”

    Az álhírekkel és a félretájékoztatással foglalkozó magas szintű csoport által 2018 márciusában közzétett független jelentés, valamint az elmúlt hat hónap szélesebb körű konzultációi alapján a Bizottság a félretájékoztatást a következőként határozza meg: „igazoltan hamis vagy félrevezető információ, amelyet gazdasági haszonszerzés vagy a nyilvánosság szándékos megtévesztése érdekében hoznak létre, jelentetnek meg és terjesztenek, és amely képes lehet közkárt okozni”.

    A legfrissebb Eurobarométer felmérésnél a megkérdezettek 83 %-a nyilatkozott úgy, hogy az álhírek veszélyeztetik a demokráciát. A válaszadók különösen a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatást vélték fenyegetőnek. A felmérés a minőségi tömegtájékoztatás jelentőségét is kiemelte: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (a rádiót 70 %-uk, a TV-t 66 %-uk, a nyomtatott sajtót pedig 63 %-uk). Ezzel szemben az online hírforrások és az internetes videotárhelyek a maguk 26 %-os, illetve 27 %-os bizalmi rátájával jelentik a legkevésbé megbízható hírforrásokat.

    Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja tanulmányt tett közzé a hamis hírekről és a hamis információkról. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy az online hírfogyasztók kétharmada leginkább algoritmusokon alapuló platformok, úgymint keresőmotorok és hírgyűjtő portálok, továbbá a közösségi média honlapjain keresztül jut hozzá az információkhoz. Megállapítja továbbá, hogy eltolódás vehető észre a piaci erőviszonyok és a bevételi források terén a hírszolgáltatóktól a platformüzemeltetők felé, akik a számukra rendelkezésre álló adatok lévén képesek az olvasókat, a cikkeket és a hirdetéseket egymáshoz rendelni.

    Az online félretájékoztatás kezelésére irányuló intézkedések

    Az online félretájékoztatás terén felmerülő aggályok és tendenciák kezelésére a Bizottság intézkedések egész sorára tesz javaslatot. Ezek sorában megemlítendők a következők:

    • A félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódex: Első lépésként az online platformoknak júliusig egy közös gyakorlati kódexet kell kidolgozniuk és követniük, amelynek célja:

      • a szponzorált tartalom, különösen a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása, a politikai hirdetések célközönségének kiválasztásához rendelkezésre álló lehetőségek korlátozása, valamint az álhíreket közzétevők bevételeinek csökkentése;

      • az algoritmusok működésének egyértelműbbé tétele és a harmadik fél általi ellenőrzés lehetőségének biztosítása;

      • a felhasználók segítése a különböző, alternatív nézőpontokat kínáló hírforrások feltérképezésében és az ezekhez való hozzáférésben;

      • intézkedések hozatala a hamis felhasználói fiókok azonosítására és bezárására, valamint az automatikus zombigépek problémájának kezelésére;

      • annak lehetővé tétele, hogy a tényellenőrzők, a kutatók és a hatóságok folyamatosan nyomon követhessék az online félretájékoztatást.

    • A tényellenőrzők független európai hálózata: feladata lesz közös munkamódszerek kialakítása, a bevált gyakorlatok megosztása, és a lehető legszélesebb körű tényszerű korrekció elérése az EU-ban; tagjait a nemzetközi tényellenőrző hálózat uniós résztvevői közül fogják kiválasztani, amely a nemzetközi tényellenőrző hálózat szigorú nemzetközi alapelveit követi.

    • Egy, a félretájékoztatásról szóló biztonságos európai online platform létrehozása a tényellenőrzők és az érintett tudományos kutatók hálózatának támogatására határokon átnyúló adatgyűjtés és -elemzés, valamint az uniós szintű adatokhoz való hozzáférés révén.

    • A médiaműveltség növelése: a médiaműveltség szintjének emelkedése segítené az európai polgárokat az online félretájékoztatás felismerésében és az online tartalmak kritikus megközelítésében.E célból a Bizottság támogatni fogja a tényellenőrzőket és a civil társadalmi szervezeteket az iskolák és oktatók oktatási anyagokkal történő ellátásában, és megszervezi a médiaműveltség európai hetét.

    • A tagállamok támogatása a választások befolyásolásának gátolása terén az egyre összetettebb számítógépes fenyegetésekkel szemben, ideértve az online félretájékoztatást és a kibertámadásokat;

    • Az önkéntes online azonosító rendszerek használatának előmozdítása az információszolgáltatók nyomonkövethetőségének és azonosításának javítása érdekében, valamint az online interakciók, információk és források hitelességébe vetett bizalom megerősítése céljából.

    • A minőségi és sokoldalú tájékoztatás támogatása: A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy bővítsék a minőségi újságírást a sokszínű, heterogén és fenntartható médiakörnyezet biztosítása érdekében. A Bizottság 2018-ban pályázati felhívást fog közzétenni az EU-val kapcsolatosan az adatvezérelt médiában megjelenő minőségi hírtartalmak előállítására és terjesztésére vonatkozóan.

    • A Bizottság szolgálatai által kidolgozott, összehangolt stratégiai kommunikációs politika, amely ötvözi az online félretájékoztatással kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli uniós és tagállami kezdeményezéseket, olyan tájékoztatási tevékenységeket fog meghatározni, amelyek célja az Európáról szóló hamis narratívák elleni fellépés és a félretájékoztatás Unión belül és kívül történő felszámolása.

    A következő lépések

    A Bizottság hamarosan összehív egy többoldalú fórumot, amely hatékony együttműködési keretet teremt az érdekelt felek – úgymint az online platformok, a reklámipar és a főbb hirdetők – számára, és biztosítja a félretájékoztatással szembeni fellépés koordinálására és fokozására irányuló erőfeszítések összehangolását. A fórum első feladataként 2018 júliusáig közzétesz egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódexet azzal a céllal, hogy 2018 októberére mérhető hatása legyen. 

    2018 decemberére a Bizottság jelentést készít az elért haladásról. Ebben vizsgálni fogja azt is, hogy szükség van-e további intézkedésekre a felvázolt intézkedések folyamatos nyomon követésének és értékelésének biztosítása érdekében.

    Háttér-információk

    Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker 2017. májusi megbízólevelében felkérte a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztost, Marija Gabrielt annak felvázolására, hogy milyen kihívásokat állítanak az online platformok a demokrácia elé, különösen a félretájékoztatás szempontjából, továbbá arra, hogy dolgozzon ki egy uniós választ e kihívásokra.

    2018 februárjában a Bizottság – a 2019. évi európai parlamenti választásokra készülve – elfogadott egy ajánlásokat megfogalmazó listát, a következő tartalommal: „az illetékes nemzeti hatóságok […] a tagállamok tapasztalatai alapján meghatározzák a választási folyamatra irányuló kibertámadások és félretájékoztatás kockázatának azonosítására, mérséklésére és kezelésére szolgáló bevált módszereket.”

    Az álhírekkel foglalkozó magas szintű szakértői csoport javaslatokat tett a Bizottságnak az online félretájékoztatással szembeni fellépés kérdésében. A csoport következtetései és ajánlásai 2018. március 12-én kerültek közzétételre.

    Az Európai Unió már e kezdeményezéseket megelőzően is tevékenyen részt vett a félretájékoztatás elleni küzdelemben: A 2015 márciusában hozott európai tanácsi határozat alapján, miszerint fel kell lépni Oroszország folyamatos félretájékoztatási kampányaival szemben, 2015-ben létrejött a Federica Mogherini főképviselő/alelnök felelősségi körébe tartozó, a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport. A munkacsoport 2015 szeptembere óta működik az Európai Külügyi Szolgálaton belül, és hatékonyan végzi az EU keleti szomszédságát érintő szakpolitikákkal kapcsolatos kommunikációt; feladatainak sorába tartozik a média általános környezetének erősítése a keleti szomszédságban, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságának támogatását és a független média megerősítését; ezenfelül elősegíti az EU kapacitásának javítását a Kreml-párti félretájékoztatási tevékenységek előrejelzése, kezelése és tudatosítása céljából.

    PRESS RELEASE HUNGARY

    Elérhetőségek:

    Telefon: +36-70-882-6760
    E-mail: info@pressreleasehungary.com

    © 2018 Press Release Hungary. All Rights Reserved. Designed By Svsco