>

    A Bizottság a mai napon intézkedéseket javasol az online félretájékoztatás kezelésére. Ezek között szerepel egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódex az online félretájékoztatásról, egy tényellenőrzőkből álló független hálózat támogatása és egy sor olyan fellépés, amely a minőségi újságírás és a médiaműveltség előmozdítása felé mutat.

    A Facebookról és a Cambridge Analyticáról a közelmúltban napvilágra került információk jól mutatják, hogy hogyan lehet személyes adatokkal visszaélni választások kapcsán, és arra figyelmeztetnek, hogy ideje többet tenni a demokratikus folyamatok biztosítása érdekében. Az Európai Bizottság a mai napon az európai értékek védelme és mindannyiunk biztonságának garantálása érdekében lépéseket tesz a félretájékoztatás visszaszorítására.

    Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „A félretájékoztatás politikai befolyásolásra való felhasználása nem új keletű. Az új technológiák – különösen a digitális technológiák – az online környezet révén egyre szélesebb körben képesek aláásni a demokráciát és befolyásolni a társadalmat. Mivel az online tartalmakba vetett bizalom leépítése gyors, felépítése ugyanakkor lassú folyamat, az ágazatnak velünk együtt kell megoldást találnia e problémára. Az online platformok fontos szerepet játszanak a demokráciánkat aláásni szándékozó egyének vagy országok által szervezett félretájékoztatási kampányokkal szembeni küzdelemben.”

    Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Minden olyan szereplőt, különösképpen a platformokat és közösségi hálózatokat, akiknek egyértelmű felelőssége van e téren, felkérünk arra, hogy döntéseiket a közös európai megközelítést célzó cselekvési tervben megfogalmazottakra építve járuljanak hozzá ahhoz, hogy a polgárok kellőképpen fel legyenek vértezve a félretájékoztatással szemben. Az elért eredményeket szorosan nyomon fogjuk követni, és amennyiben azok nem bizonyulnak kielégítőnek, decemberig további intézkedésjavaslatokat terjeszthetünk elő, többek között a szabályozás téren.”

    Sir Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos hozzátette: „Az online álhírek és félretájékoztatás mint új fegyvernem, komoly fenyegetést jelent társadalmaink biztonsága szempontjából. A megbízható csatornák zavaros és megosztó tartalmakkal való felforgatása világos válaszlépést követel, amelynek az átláthatóságon, a nyomonkövethetőségen és az elszámoltathatóságon kell alapulnia. Az internetes platformoknak alapvető szerepük van abban, hogy fellépjenek az infrastruktúrájukkal való rossz szándékú visszaélésekkel szemben, valamint abban, hogy a társadalom számára biztonságos felhasználói felületet teremtsenek.”

    Az álhírekkel és a félretájékoztatással foglalkozó magas szintű csoport által 2018 márciusában közzétett független jelentés, valamint az elmúlt hat hónap szélesebb körű konzultációi alapján a Bizottság a félretájékoztatást a következőként határozza meg: „igazoltan hamis vagy félrevezető információ, amelyet gazdasági haszonszerzés vagy a nyilvánosság szándékos megtévesztése érdekében hoznak létre, jelentetnek meg és terjesztenek, és amely képes lehet közkárt okozni”.

    A legfrissebb Eurobarométer felmérésnél a megkérdezettek 83 %-a nyilatkozott úgy, hogy az álhírek veszélyeztetik a demokráciát. A válaszadók különösen a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatást vélték fenyegetőnek. A felmérés a minőségi tömegtájékoztatás jelentőségét is kiemelte: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (a rádiót 70 %-uk, a TV-t 66 %-uk, a nyomtatott sajtót pedig 63 %-uk). Ezzel szemben az online hírforrások és az internetes videotárhelyek a maguk 26 %-os, illetve 27 %-os bizalmi rátájával jelentik a legkevésbé megbízható hírforrásokat.

    Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja tanulmányt tett közzé a hamis hírekről és a hamis információkról. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy az online hírfogyasztók kétharmada leginkább algoritmusokon alapuló platformok, úgymint keresőmotorok és hírgyűjtő portálok, továbbá a közösségi média honlapjain keresztül jut hozzá az információkhoz. Megállapítja továbbá, hogy eltolódás vehető észre a piaci erőviszonyok és a bevételi források terén a hírszolgáltatóktól a platformüzemeltetők felé, akik a számukra rendelkezésre álló adatok lévén képesek az olvasókat, a cikkeket és a hirdetéseket egymáshoz rendelni.

    Az online félretájékoztatás kezelésére irányuló intézkedések

    Az online félretájékoztatás terén felmerülő aggályok és tendenciák kezelésére a Bizottság intézkedések egész sorára tesz javaslatot. Ezek sorában megemlítendők a következők:

    • A félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódex: Első lépésként az online platformoknak júliusig egy közös gyakorlati kódexet kell kidolgozniuk és követniük, amelynek célja:

      • a szponzorált tartalom, különösen a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása, a politikai hirdetések célközönségének kiválasztásához rendelkezésre álló lehetőségek korlátozása, valamint az álhíreket közzétevők bevételeinek csökkentése;

      • az algoritmusok működésének egyértelműbbé tétele és a harmadik fél általi ellenőrzés lehetőségének biztosítása;

      • a felhasználók segítése a különböző, alternatív nézőpontokat kínáló hírforrások feltérképezésében és az ezekhez való hozzáférésben;

      • intézkedések hozatala a hamis felhasználói fiókok azonosítására és bezárására, valamint az automatikus zombigépek problémájának kezelésére;

      • annak lehetővé tétele, hogy a tényellenőrzők, a kutatók és a hatóságok folyamatosan nyomon követhessék az online félretájékoztatást.

    • A tényellenőrzők független európai hálózata: feladata lesz közös munkamódszerek kialakítása, a bevált gyakorlatok megosztása, és a lehető legszélesebb körű tényszerű korrekció elérése az EU-ban; tagjait a nemzetközi tényellenőrző hálózat uniós résztvevői közül fogják kiválasztani, amely a nemzetközi tényellenőrző hálózat szigorú nemzetközi alapelveit követi.

    • Egy, a félretájékoztatásról szóló biztonságos európai online platform létrehozása a tényellenőrzők és az érintett tudományos kutatók hálózatának támogatására határokon átnyúló adatgyűjtés és -elemzés, valamint az uniós szintű adatokhoz való hozzáférés révén.

    • A médiaműveltség növelése: a médiaműveltség szintjének emelkedése segítené az európai polgárokat az online félretájékoztatás felismerésében és az online tartalmak kritikus megközelítésében.E célból a Bizottság támogatni fogja a tényellenőrzőket és a civil társadalmi szervezeteket az iskolák és oktatók oktatási anyagokkal történő ellátásában, és megszervezi a médiaműveltség európai hetét.

    • A tagállamok támogatása a választások befolyásolásának gátolása terén az egyre összetettebb számítógépes fenyegetésekkel szemben, ideértve az online félretájékoztatást és a kibertámadásokat;

    • Az önkéntes online azonosító rendszerek használatának előmozdítása az információszolgáltatók nyomonkövethetőségének és azonosításának javítása érdekében, valamint az online interakciók, információk és források hitelességébe vetett bizalom megerősítése céljából.

    • A minőségi és sokoldalú tájékoztatás támogatása: A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy bővítsék a minőségi újságírást a sokszínű, heterogén és fenntartható médiakörnyezet biztosítása érdekében. A Bizottság 2018-ban pályázati felhívást fog közzétenni az EU-val kapcsolatosan az adatvezérelt médiában megjelenő minőségi hírtartalmak előállítására és terjesztésére vonatkozóan.

    • A Bizottság szolgálatai által kidolgozott, összehangolt stratégiai kommunikációs politika, amely ötvözi az online félretájékoztatással kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli uniós és tagállami kezdeményezéseket, olyan tájékoztatási tevékenységeket fog meghatározni, amelyek célja az Európáról szóló hamis narratívák elleni fellépés és a félretájékoztatás Unión belül és kívül történő felszámolása.

    A következő lépések

    A Bizottság hamarosan összehív egy többoldalú fórumot, amely hatékony együttműködési keretet teremt az érdekelt felek – úgymint az online platformok, a reklámipar és a főbb hirdetők – számára, és biztosítja a félretájékoztatással szembeni fellépés koordinálására és fokozására irányuló erőfeszítések összehangolását. A fórum első feladataként 2018 júliusáig közzétesz egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódexet azzal a céllal, hogy 2018 októberére mérhető hatása legyen. 

    2018 decemberére a Bizottság jelentést készít az elért haladásról. Ebben vizsgálni fogja azt is, hogy szükség van-e további intézkedésekre a felvázolt intézkedések folyamatos nyomon követésének és értékelésének biztosítása érdekében.

    Háttér-információk

    Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker 2017. májusi megbízólevelében felkérte a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztost, Marija Gabrielt annak felvázolására, hogy milyen kihívásokat állítanak az online platformok a demokrácia elé, különösen a félretájékoztatás szempontjából, továbbá arra, hogy dolgozzon ki egy uniós választ e kihívásokra.

    2018 februárjában a Bizottság – a 2019. évi európai parlamenti választásokra készülve – elfogadott egy ajánlásokat megfogalmazó listát, a következő tartalommal: „az illetékes nemzeti hatóságok […] a tagállamok tapasztalatai alapján meghatározzák a választási folyamatra irányuló kibertámadások és félretájékoztatás kockázatának azonosítására, mérséklésére és kezelésére szolgáló bevált módszereket.”

    Az álhírekkel foglalkozó magas szintű szakértői csoport javaslatokat tett a Bizottságnak az online félretájékoztatással szembeni fellépés kérdésében. A csoport következtetései és ajánlásai 2018. március 12-én kerültek közzétételre.

    Az Európai Unió már e kezdeményezéseket megelőzően is tevékenyen részt vett a félretájékoztatás elleni küzdelemben: A 2015 márciusában hozott európai tanácsi határozat alapján, miszerint fel kell lépni Oroszország folyamatos félretájékoztatási kampányaival szemben, 2015-ben létrejött a Federica Mogherini főképviselő/alelnök felelősségi körébe tartozó, a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport. A munkacsoport 2015 szeptembere óta működik az Európai Külügyi Szolgálaton belül, és hatékonyan végzi az EU keleti szomszédságát érintő szakpolitikákkal kapcsolatos kommunikációt; feladatainak sorába tartozik a média általános környezetének erősítése a keleti szomszédságban, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságának támogatását és a független média megerősítését; ezenfelül elősegíti az EU kapacitásának javítását a Kreml-párti félretájékoztatási tevékenységek előrejelzése, kezelése és tudatosítása céljából.

    Kategória: Politika, közélet

    A Semmelweis Egyetem 2018-ra is meghirdette a Kopp Mária Média Díjat és a Kopp Mária Hírszerkesztői Díjat az egészségügyet és az egészségtudományt érintő újságírás, hírközlés és tájékoztatás területén nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerésére. A díjak összértéke bruttó 400.000 Ft.

    Nevezési határidő: 2018. március 15.

    Ünnepélyes díjátadás: 2018. június 29.

    A pályázati felhívást az alábbi linken tudják megtekinteni:

    http://semmelweis.hu/mediasarok/2018/02/05/a-semmelweis-egyetem-2018-ra-is-meghirdeti-a-kopp-maria-media-dijat-es-hirszerkesztoi-dijat/

    Kategória: Felhívás

    PRESS RELEASE HUNGARY

    Elérhetőségek:

    Telefon: +36-70-882-6760
    E-mail: info@pressreleasehungary.com

    © 2018 Press Release Hungary. All Rights Reserved. Designed By Svsco